Díszkertek tervezése

Amikor telekválasztásra, vásárlásra készül az ember, lényeges szempont az is, hogy a későbbiekben milyen típusú kertet akarunk kialakítani. A kerttervezést a telekméret, a telek beépítésének módja nagymértékben meghatározza. 700 m2-nél nagyobb területen igen nehéz intenzív díszkertet fenntartani. Gondoljunk csak arra, mekkora anyagi- és munkaerőigényekkel járna ez. Ha mégis valaki ekkora telket kénytelen vásárolni, viszont szeretne díszkertet, az a felület nagyobb részén extenzíven fenntartható kertet telpítsen. A kerttervezés első lépése, hogy eldöntsük milyen kertet akarunk is. Aki díszkertet szeretne létesíteni, semmiképp se vásároljon olyan telket, amelyen gyümölcsfák vannak,és ne írtson ki senki díszfákat, cserjéket azért, hogy helyükre gyümölcsöst telepítsen. A díszkertek jelentőségét nem kell indokolni. Az épület tervezésekor nem csak azt kell szem előtt tartani, hogy a ház maga úgy legyen építve, hogy a közút forgalma ne zavarja a lakókat. Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy épületeinket gépkocsival csak kívülről lehessen megközelíteni,belül csak gyalogutak legyenek a telken. A családi ház díszkertjének közvetlen funkciója, rendeltetése mostanra egy lényeges momentummal bővült. Mára már egyre ritkább az, hogy a tulajdonos mással gondoztatja kertjét. A szabadban végzett munka a kerttel, a növényekkel való foglalkozás, az egészséges életvitel egyik leghatékonyabb módja. Igen elcsépelt, de annál igazabb az a mondás, miszerint a házikert a lakás része kiegészítője, csak épp a szabadban van. A mondás elvben igaz, de a kerttervezési és kertépítési gyakorlatban ez gyakran nincs így. Hogyan rendezzük be a kértet, hogy jó és szép legyen, telepítése és fenntartása sok örömmel és persze kevés költséggel járjon?
Ami jó és céljainknak, terveinknek megfelelő, az eleve nem lehet csúnya. A házikert, díszkert rendeltetése az, hogy a család összes tagjának olyan kellemes tartózkodási helye legyen, amely a szabadidő eltöltéséhez megfelelő feltételeket biztosít.

A kerttervezés első pontja, a téralakítás. A kerti tér alapsíkja a gyep-, a pázsitfelület, a térfalai a cserjék, a fák, "mennyezete" a mennybolt. Aki olyan telket vesz, melynek szegélyén a térhatároló fák adottak, igen szerencsés. Ekkor csak, mint egy lakást, már csak be kell rendeznie. De mit tegyen az, akinek üres a telke? A telek szegélyére úgy telepítsünk cserjéket, fákat, hogy kellemes alakú tisztást adjanak, ha megnőnek. Sajnos többségük lassan nő. Na de erre is van ma már megoldás, bár sokak szerint kevésbé értékesek. Ezek az év minden szakában telepíthető, edényes, konténerben nevelt "koros" cserjék és fák.

Kerttervezésünk következő lépéseként a közlekedéssel és a kert berendezésével kell foglalkozni. A kertbe, a gyep megóvása érdekében utat kell építeni. Az út funkciója, hogy valahova vezessen, az is, hogy onnan nézve kellems képet nyújtson a környezet. Rossz az az út, amely a kertet átszelve a szemközti térfalnak fut. Az egyenesnél előnyösebb az ívelt út. Nem az a cél ugyanis, hogy gyorsan jussunk a kert egyik végéből a másikba, hanem az, hogy séta közben lássuk a kertet. Az íves út persze nem azonos a kacskaringózással. Utat ívelni, kanyarítani csak akkor szabad, ha valamit ki kell kerülnie. Azt, hogy miböl is épitsük az utat, már építéstechnológiai kérdés, amit hosszú lenne itt taglalni. A fagyálló terméskő lapokkal fedett út tartós és szép is. A kivitelezés többletköltsége megtérül a fenntartás közben. Az utak alapozására, lejtéseire, a vízelvezetésre, és lépcsőépítésre vonatkozó szabványok és szabályok ismerete az építész, kerttervező feladata.

A kert berendezésén holt anyagú, és élő növényzet telepítését értjük. Jogosan merül fel a kérdés, milyen mértékű legyen a berendezettség? A gyakorlat napjainkban a nagy gyepfelület, díszfák, díszcserjék, kis foltokban rózsák, évelők, hagymások, egynyáriak, egy szolid kivitelü pergola ülőhellyel, homokozó, esetleg csobogók, tavacskák. A berendezést képező növényeket úgy kell telepíteni, hogy a térelhatárolást nyújtókkal szerves formai egységet alkossanak. Itt beszélhetünk a már említett csobogókról, tavacskákról. A víz a kert élő elemeihez sorolható. Források, vízfolyások létesítése költséges, de dekoratív értékükhöz viszonyított fenntartási költségük csekély. A víz csak indokolt módon és helyen jelenhet meg a kertben. A tó művi változata a medence. Ezek értékes elemei lehetnek a kertnek. A kerttervezés során át kell gondolni a szigetelés, vízutánpótlás, vízforgatás, túlfolyás, ürités, hőmérséklet, szétfagyás...stb kérdéseket is.
Térjünk át az ülőhelyek kérdésére is. A díszkertünkben három ülő-, pihenőhelyet ajánlott tervezni. Egy esőtől részben vagy teljesen védettet a házhoz csatlakozó teraszon, a háztól távolabb egy napsütésest és egy árnyékoltat.

Kerttervezésünk utolsó, de nem jelentéktelenebb pontja a virágfelületek telepítése. A virágok, a színek, az illatok a díszkert legértékesebb hangulati, kompozíciós elemei. A fajtától, a nemesítés céljától függően tömegesen, foltokban vagy egyenként telepítve érvényesülnek. Az ágyások, a virágfoltok alakja, alaprajza ne legyen öncélú, nem az ágyás formája, hanem a benne levő növény díszít. Ne feledjük, a jóbol is megárt a sok. A virágágy épülethez, támfalhoz, cserjecsoporthoz kapcsolódjon. Közte és a befoglaló, támasztó felület között ne legyen füves hézag. A díszkertek kedvelt eleme még a sziklakert is, mely sok örömet okozhat.
Bármilyen elképzelésünk is legyen leendő kertünkkel kapcsolatban, ne féljünk szakember tanácsát kérni a tökéletes kivitelezés érekében.

Képek






Oldalak

    Képek






    Oldalak